2009. december 3., csütörtök

Saját

hitünk hóhérai

nem jelképes megvetés tárgya
nem az igaztalan szavaké
sem keresetlen mélység árnya
sem könnybe fúlt eszmény-tavaké
csakis valós jelenlét szárnya
születéskor szerzett javaké

nem aggok szószátyár emléke
nem értelem összegyűlt lánca
vagy kép helyeslő-szép szemléje
csak megfáradt üresség ránca
és helyeslés néma nemléte
még új útnak hitt puszta sánca

lét-tribünöknek fénylő szentje
perc-emléknek büszke jelleme
és tovább is állandó rendje
a küntnek és király kelleme
halál után sem gyűlölt csendje
csak istenség bátor szelleme

szépként és szentként egyre még vélünk
mind hitünk hóhéraként kint élünk
vagy kínt félünk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése