A Létezés Ünnepe
cirógat hogy ez mindannyi
édes-sajgó égbe veszni
és elvenni csak mint hagyni
színén és sóvárgón lesni
megfeszít de oly erősen
oldom én percnyi párával
írva hogy álmos-esősen
de örökkön hív párjával
vegyél hogy te legyél világ
ragyogj hisz belédnéz a perc
most de te játszi-gazdagon
teremj: méz-harmatos virág
röpülj füsttel kény-vivő serc
mint nincs hó s te vagy az magon
benne és önmagadon
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése