Saját

Betegséget ajándékba
köpni tudnék de szótlan-erőtlen
belévésztem a lázas tűnődésbe hogy
ha időtlen volt is a látszat
meddig ébredheti másnap hogy bukott békét játszat
mintha a perc a pillanaté volna
és a félig-vert kereszt szeretetet jósolna
de végre ha a tegnap reménye
enyészeté lett s égre
csak kőbe vésett minta eszménye
hát betegséget kérek ajándékba
hogy köpni tudjak s ne így fáradva
olyan mint a kiszáradt patak áradva
dúdolva gyermeki hangon hogy
"az álmot gyilkolja az ébredés"
de ily fékeveszett riasztást még
"s a világ megsebzi homlokod"
kivált ha beléd született méreg-permetű virág
"szemedbe vér folyt eltűnt mi szép volt"
bár mindig csak holt mi bíborba burkolt
"hát könnyezni többé már nincs okod"
nyögve már tűnt ábrándokat hisz jogod
még az örök sírás te soha jobb
noha ott a világ és istenkép
a kezedben
én már csak köpni tudnék ha tudnék

a részletek a Christian Epidemic - A tűz éjszakája c. dal szövegéből valók


A hegyről

talán tévedtem és a kultúra vélt közös
letekintve mindenség csak örömtelen-ködös
bánat sem szegélyezi

istenségnek hitt hegyek már régen leomlottak
talapzatuk törpe őrei nézd megbomlottak
mily szépen rángatóznak

disszonancia dallamától tócsává lettek
belélépve mostan új birodalmak születtek
neoneoavantgárd

várja izgatottan hogy felhővé foszoljon
félelem értők közé igazságként oszoljon
jaj mily meseszép tetem

egy nap majd te is bíborkönyvből olvashatod
sugárral jött erőt mégis percben olvadhatod
kellett beléd tudomány!