A lélek máglyahalála
csöndemben borzadás, szűzi reszketés
gondolat világába soha be nem
illeszkedés
és szertenézni csak mint idézni
szavak tengeréből
való szent véréből
gyűlölni és ősi-vad kijelentések
hogy mindig csak befelé tekintések
ahol a lét az úr
mint hegedűn a húr
ha szakad de a dallam marad
mert szavaidban villog a magányod hiánya
és hiába
hogy a csended egészen más
és máglyád elé kínod évezredeken át kiállt
itt minden lélekfejtő zokog és segítségért kiált
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése