Szentjánosbogarak sírja

Jópár animét láttam már, jobbat-rosszabbat, jelen film esetében viszont már bizonyos elvárásokkal ültem le a képernyő elé, ami sokszor okozott már csalódást (Az ember gyermeke pl.). Ezért sem igyekszem maximálisan bizakodni a kritikák miatt. A szentjánosbogarak sírja c. film kapcsán igen vegyesek az érzéseim: egyfelől korrekt dráma ez a háború okozta borzalmakról és szenvedésről, kivetítve egy testvérpár életére, viszont ennél nem nagyon próbál több lenni. Az egyetlen, ami efölé emeli, a vizuális megvalósítása, hiszen valljuk be, az anime nem épp a legmegszokottabb köntös háborús drámákhoz, de ahhoz kitűnően alkalmas, hogy elemelje a valóságtól, mintegy érzékeltetve a háború embertelenségét, iszonyú hihetetlenségét. Ennél többre viszont már nem vállalkozik, egyedi látásmód híján sajnos számomra a film az átlagnál nem kiemelkedőbb. Szomorú, melankolikus ugyan, és megbúvik benne a háború értelmetlenségének, feleslegességének üzenete is, de számomra nem volt katartikus élmény, sajnos.
Aki eredeti, két DVD-s változatban birtokolja a filmet, az megtalálhatja az extrák között a híres-hírhedt Roger Ebert elemzését a film kapcsán, ami kapcsán szintén ambivalens érzéseim vannak: egyfelől érdekes információkat hallani tőle az animéről és a filmről, másfelől viszont azért vicces dolgokat is mond: pl. amikor kifejti, hogy ki gondolná, hogy a bombázások ilyen fiatal gyermekek életére is mekkora hatással lehetnek. De elmond jópár hasznos dolgot azért.
Korrekt film.