2010. március 1., hétfő

Saját

Vezényszóra nemesül

1

az akarat és a vonzatok
lelkendeztek virradatról virradatra
a rossz hangzástól virulva mely köntösében
Ha-Nocri de gyenge Pilátus saját tudata
csak egy túlélő hibádzik ki vétkes
mert a halál itt egyesít végre minden
Miatyánkra iszkoló kezet
védd a tekinteted
lásd vakítja a méregszemű képzelet
újra szégyenül a mutatvány hogy
vezényszóra nemesül
őrült kacajban vért említve semlegesül

2

kereste a szőkeszín kéklő ösvény jelenét
de csak a szenvedélyes semmiség
percbe vetett ragyogó hitét lelte
önmagában

3

írásba fogva vágyakozás dühe
ömleng hogy életben két pillanat
mely igazán mellékes igazán
szülte a rengeteg erőt és múltat égetett
elmebeteg reszketést
volna ha nem napot tépve szolgálja
azóta is a száz éve zárt tekintetet

4

virágzott és hervatag
bólintott mert lagymatag
gyertyát fújt és nevetett
senkit jobban megvetett
igazolt hogy elveszett
eréből húst tervezett

5

aki mind megszámlálta a csillagokat
de nem látott túl fátyolszín felhőkön

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése