2009. július 29., szerda

Enter Shikari - Common Dreads & Drop Dead, Gorgeous - The Hot N' Heavy

2009 két (számomra) legjobban várt post-hardcore albumáról írnék most, ezek pedig az Enter Shikari és a Drop Dead, Gorgeous új albumai. Mindkettő együttes régóta a kedvenceim közé tartozik, ezért is vártam már nagyon, mivel hozakodnak elő. Az Enter Shikari debütalbumával, a Take to the skies-szal egycsapásra berobbant a köztudatba, és nagyon is magasra tették a mércét ezzel az újító, cseppet sem szokásos anyaggal. Nem is hallottam angyon más bandát, aki a post-hardcore világát ilyen szinten vegyítené elektronikus hatásokkal, 'Shikari-ék viszont bebizonyították, hogy amilyen különös, ugyanannyira bombabiztos is volt az ötlet. Új albumuk, a Common Dreads jelszava akár a "még több elektronika, még dallamosabb ének" is lehetne, hiszen már rögtön a Solidarity-nél megtapasztalhatjuk, hogy 'Rou' Reynolds énekes itt sem spórolt a trance-es elemekkel, és a The Jester-be is egy olyan ütős részt építettek be, ami a legtöbb DJ becsületére válna. Mégsem kell megijedni, nem váltottak irányt, ugyanúgy jelen vannak továbbra is a durvább énektémák. Viszont ezen a téren némi poposodás is megfigyelhető, főleg olyan tételeknél, mint a No Sleep Tonight, ami a Fall Out Boy Sugar, we are goin down.. című szerzeményét juttatta eszembe (remélhetőleg Shikari-ékból nem lesz ügyeletes tinilány-kevenc).Összességében, minden változásával együtt ez egy remekül sikerült korong, amit ugyanúgy szívesen fogok hallgatni, és e sorok megjelenésekor már ugyan túl leszek rajta (ha minden jól megy), de kíváncsian várom, mit fognak nyújtani az Azfeszten.
A DDG két éve adta ki előző albumát, a Worse than a fairy tale-t, ahol a debüttel megkezdett tuat folytatták. Erről most sem tértek le, 12 újabb káosz-szülte számot hallhatunk tőlük, ami ugyan messze van a Dillinger Escape Plan vagy a Psyopus őrületétől még, de aki ismeri Danny Stillmann bandáját, az tudja, mit várhat tőlük. Jelenleg még nem mutatta ki számomra a foga fehérjét ez az album, de időbe került az is, míg az előző lemezek beértek, szóval nincs okom aggódni. A humoros számcímek mellett (Internet Killed the video star, There's no business like snow business) fogós pillanatoknak épp úgy nincs híján a The Hot N' Heavy: elég csak megemlíteni a Southern lovin sodrását, vagy a zárótéma üvöltős katarzisát. És remélhetőleg már egy honi koncertre sem kell sokat várnunk: egy a tavalyi Altamont! Never say die turnéhoz hasonló csomagba szerintem simán beférnének.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése